Sáfrány Norbert - Egy halott

 2009.11.07. 11:00

Árnyék vetül most e testre,
ott fekszik eldobva, elesve.
Ő árnyéka már nem mozog, megállt,
s virágot hoz neki ki arra jár.

Egy lány arca, szemére vetülve,
ő volt az ki őt megölte.
Utolsó mosolya fájdalommal vegyül,
s tekintete, már a semmibe vetül.

Marokra fog egy tenyérnyi képet,
s kit kezében tart, az volt a végzet.
Körötte gyorsan hervad minden virág,
s hogy meghalt észre sem vette a világ.
 

Sáfrány Norbert

Címkék: fájdalom

A bejegyzés trackback címe:

https://tollbamondo.blog.hu/api/trackback/id/tr381506744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zafyr 2009.11.17. 00:56:48

Ki vagy te Norbert? Kivé írtak a versek?
Beszélgessünk. Írj kérlek.
Keresztanyád.

safranyn · http://filmsor.net 2009.11.17. 12:23:13

@zafyr: erre a kérdésre sok ideje keresem a választ. De nem tudom. Még nem vagyok olyan amilyen szeretnék lenni, de már nagyon hasonlítok rá. Igazából az utóbbi néhány évet leírni, ami ilyenné "tett", nagyon sok idő lenne.