Csak hagyom, hogy fújja a szél
szavaim, oda hol süket fülek hada
tátognak szerteszét
- hogy nem hallanak nem csoda.

Az én Bábelem most a világ,
nem isszátok szavaim gyermekek.
Csak a vérem kéne – itt van igyál,
belőlem ihattok, s ehettek.

„Nem okozza – megengedi”
ezt tanítjátok! apák bűnéért
a gyermeket miért bünteti?
- ez az mit senki meg nem ért.

Én megengedem, hogy nevessetek,
nincsen több árva, nincs betegség,
gazdagok etetik a szegényeket…
- mondd csak neked hol a mentség?

Megengeded!!??
Miért nem teszed?
A fiatal szívet elveszed?
Hát hol a te eszed?

És mégis én vagyok a galád,
mert nem becsüllek, káromollak!
De mondd miért éhezik a család?
- én nem ugyanúgy ostromollak!

Én hinnék benned, ha adnál,
okot és bálvány lennél nekem.
De amit te adsz, a semmi is több annál,
ezért nincs benned hitem.

Ahol az asztalon nincs kenyér
miért higgyék, hogy Te vagy?
Ahol dolgos minden tenyér,
mondd enni nekik ki ad?

 A jó szívet veszed magadhoz…
Önző vagy, mint az emberek
te sem tartod magad szavadhoz,
Miért várod hogy ők mások legyenek.

Ha létezel, a Te akaratod,
hogy én ne higgyek benned,
úgyhogy vesd meg saját parancsod,
ezt nem én írtam, Te tetted!
 

 Sáfrány Norbert

Címkék: hit 2008

A bejegyzés trackback címe:

https://tollbamondo.blog.hu/api/trackback/id/tr41557434

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.