Sáfrány Norbert - Ablak

 2010.02.02. 23:00

 Nyílik, s kitárul a világ;
a tó, a rét, s a messzi fák.
Egyszerre lesz minden a tiéd,
elfog a vágy, úgy megérintenéd.

Fölötted ragyognak a csillagok,
s te kiáltanád „szabad vagyok”.
Szemeidben fénylik a Hold,
ilyen gyönyörű, még sohasem volt.

Ujjaid közt hegyek férnek el,
hallod, ahogy egy madár víg dalt énekel,
s látod, hogy tovaszáll a felhők alatt.
Csak most érzed neked mennyi maradt.

Üres szoba, lánc, magány,
pókháló szobád falán.
Csak egy lépés, hogy élhess szabadon,
de ott marad a rács az ablakon.

Címkék: tudathasadás

A bejegyzés trackback címe:

https://tollbamondo.blog.hu/api/trackback/id/tr811724213

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.