Sáfrány Norbert - Ágnes

 2010.04.17. 20:53

Szólítlak, s tudom hallod,
mégha elfordítod arcod
is látom a mosolyt,
mely a szád szélén bujdokol.

Így szeretlek, mikor nevetni látlak,
mint hajlékony nádnak
a szélben a tó adta oltalom,
nekem úgy vagy Te otthonom.

A kedvem nem találom,
ha nem vagy itt, csak várom
a percet, miért reszket minden inam,
mikor itt pihensz karomban.

Nélküled nem vagyok,
így váltam örök rabod
hónapról – hónapra, évről – évre
én így jöttem létre.

Nekem Te én vagyok,
nincsenek csillagok,
ha álmom nélküled keresem,
csak fekszem betegen.

Címkék: utiratok2

A bejegyzés trackback címe:

https://tollbamondo.blog.hu/api/trackback/id/tr961930079

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

erzsbet (törölt) 2010.04.21. 14:09:24

Ezt már éreztem ,rólam is szól .Érzem már vissza kell fognom magam .