Bennem a pokol,
lángol az éj.
Mélyszívben lakol
az ördögi kéj.

Éled a sikoly,
lappang a vágy;
elmentél, de valahol
éled a nász.

Remélem látod,
ahogy kialszik a fény.
Érzed mikor én,
hogy múlik a remény.

Az otthonod itt volt,
most elhagyatott.
Fekete ég, sötét csillagok…
Nélküled én sem vagyok.

Címkék: magány

A bejegyzés trackback címe:

https://tollbamondo.blog.hu/api/trackback/id/tr91960373

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Démonk@9 2010.05.20. 11:04:25

Szia Norbi nekem nagyon tetszik ez a vers.Valami nagyon megfogott benne:)szia

safranyn · http://filmsor.net 2010.05.20. 15:41:26

Szia Démonka

Örülök neki, ha tetszett :)

Démonk@9 2010.05.20. 15:47:20

@safranyn: Én is írok verseket de nem olyan jók:) de nem adom fel. sya:)

safranyn · http://filmsor.net 2010.05.20. 16:58:55

@Démonk@9: ha sokat írsz, akkor előbb utóbb olyan lesz, hogy neked is tetszeni fog.