Ott ahol én vagyok,
neked mindig lesz helyed,
még ha nem szór rám csillagot
oly gyönyörű szemed.

Nincsenek tegnapok,
te mindig bennem élsz.
Nincs emlék mit elhagyok,
én veled vagyok egész.

Nem keresek új csodát,
én hiszem hogy Te még
készítesz nekem vacsorát,
úgy ahogyan rég.

Csak egy dolog finomabb
annál, mit az asztalra tettél,
ahogy megérinted arcomat
az több mindennél.

Hiszem, hogy még valahol
megvan a közös utunk,
hol két szív együtt zakatol,
hisz mi egymásnak vagyunk.

Címkék: szerelem magány vesszőfutás

A bejegyzés trackback címe:

https://tollbamondo.blog.hu/api/trackback/id/tr682192352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.