Sáfrány Norbert - Álom

 2010.10.24. 20:06

Nekem adtad könnyeid,
s most hullámzó folyóként
ontja örvényeit,
súlyos golyóként
csapódik kamráim
ismeretlen zugába.
hogy igaz vágyaim
hogy kerültek kukába
magam sem értem,
hogy mért rogyik meg térdem,
ha könnyeid áztatják vállamat.
s mért fáj így a tudat,
hogy nem foghatom kezed,
hiszen elveszed,
s így nem tudom
mi az, az oltalom,
melyben ott van a szeretet,
ahogy az ablakra lehelek,
s az arcod rejti a pára
hiába tekintek a világra
minden hulló falevélben
csak kéz a kézben
önmagunkat látom.
De ez csak álom.

 

Címkék: szerelem magány 2010 sohaország

A bejegyzés trackback címe:

https://tollbamondo.blog.hu/api/trackback/id/tr932395886

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.