Ahogy ott álltál,
fagyos kezeid reszkettek
s mégis vártál,
mert kellettem szívednek.

Ahogy hozzám értél
enyém volt a világ,
s hogy elmentél,
nincs többé boldogság.

Ahogy karomra dőltél
az volt a minden,
most mintha szívembe döfnél
úgy fáj itt benn.

Ahogy láttam, hogy elmész
vége volt a világnak,
s amit nem fog fel ész,
hogy mégis imádlak.

Címkék: szerelem 2010 végállomás sohaország

A bejegyzés trackback címe:

https://tollbamondo.blog.hu/api/trackback/id/tr242415176

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.