Sáfrány Norbert - A kísértet

 2010.12.06. 22:18

Árnyékod lettem,
mégis te kísértesz engem
utamon.
Nem lettél jutalom.
Nem adott nekem
a sors - elvett, s kezem
megkötve.
Nem kezedhez,
a magány rabja lettem,
a nélküled lét
megfosztott magamtól,
hogy szemeidben hiába
találtam meg az otthonom,
hontalan maradtam,
talán a Világnak sem
való vagyok.
Talán jobb lett volna,
ha sosem találom
meg amit kerestem,
mert így elveszíteni is
meg kell tanulnom,
és szeretnék inkább
tudatlan maradni,
csak elveszhessek abban
a pillanatban, amikor nincs
más csak Te meg én,
meg ez a furcsa érzés,
amit az emberek
boldogságnak neveznek,
pedig az sokkal több annál:
az maga az élet.
Ha elvesztettem az életem
akkor holt vagyok,
kísértenem kéne,
s mégis Te kísértesz,
s még így sem nyugodhatok,
hogy nem vagy,
mert minden nap
elveszítelek álmaimban.

 

Címkék: álom szerelem 2010 sohaország

A bejegyzés trackback címe:

https://tollbamondo.blog.hu/api/trackback/id/tr212498227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.