Sáfrány Norbert - Fénytelenül

 2011.01.05. 19:55

élem ahogy pusztul a világ,
hogy nincs benne egy csepp boldogság,
hogy minden csak maszk és hazugság,
hogy csak hibák vannak, s nincs tanulság.

látom, ahogy múlik a remény,
hogy minden szempárból kihunyszik a fény,
hogy minden álomból remegve ébredek,
tartsd felém kardodat, én addig térdelek.
 

Címkék: 2011 végállomás

A bejegyzés trackback címe:

https://tollbamondo.blog.hu/api/trackback/id/tr462563373

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.